Bod Péter Ákos előadása

2011.10.6

Dr. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, az EBRD igazgatótanácsának egykori tagja, korábbi Ipari és Kereskedelmi Miniszter, jelenleg a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, illetve számos társaság felügyelőbizottságának tagja 2011. október 6-án a Budapest Marriott Hotelben tartott előadást Kamaránk vendégeként Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről, a költségvetés egyenlegéről, illetve a jövő évi kilátásokról. Az üzleti ebéddel egybekötött előadást a Swisscham ezúttal is több társkamara meghívásával szervezte. Dr. Béres István elnök köszöntőjét, illetve az előadó életútjának rövid bemutatását követően, dr. Bod Péter Ákos a következőképpen értékelte a jelenlegi gazdasági helyzetet: Magyarország a rendszerváltás utáni Kelet-Európa legsikeresebb államaként mára jelentősen vesztett korábbi versenyképességéből. A 90-es években meghozott gazdasági döntések közül számos elősegítette a gazdasági növekedést, azonban néhány kevésbé volt sikeres. Mindenképpen pozitívumként értékelhető például az export erőteljes növekedése, azonban érdemes azt is megemlíteni, hogy kialakult egy duális gazdaságszerkezet, mely egyrészt a jól feltőkésített, versenyképes, külföldi tulajdonú vállalatokból, illetve a több százezer alul tőkésített, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező (kényszer)vállalkozókból áll. Ez a szakadék az elmúlt évek folyamán tovább erősödött, így mindenképpen jelentős változásokkal kellett terveznie a 2010-ben hatalomra kerülő új kormánynak. Mindemellett érdemes megemlíteni az ország megosztottságát, illetve a rendszerváltás óta nem létező országépítési tervet, amely hosszú távon jelentene koncepciót az ország számára. Így többek között ennek köszönhető a jelenlegi kormány retorikája, mely elsősorban a gazdasági növekedést állította programjának középpontjába. Tovább nehezítette a kormány helyzetét a korábbi évek magas inflációja is, mely magas hazai nominális kamatszintet eredményezett. Ez vezetett el a jelenlegi jelentős mértékű svájci frankban denominált adósságállomány kialakulásához. A közvélemény 90-es évek közepe óta tartó kapitalista ellenessége, a hazai gyenge piacgazdaság pedig mind forrása a mai kormány erős dirigista politikájának.