Dr. Járai Zsigmond előadása

2011.10.25

2011. október 25-én a Swisscham Hungary a Joint Venture Szövetséggel, illetve további partnerkamarákkal közösen adott gálaebédet a Hotel Marriott-ban. Az esemény vendége Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, volt pénzügyminiszter, a Budapesti Értéktőzsde alapítója, a Költségvetési Tanács jelenlegi vezetője volt.

A rendezvényt a Joint Venture Szövetség elnöke, Fekete István nyitotta meg, majd röviden ismertette a meghívott előadó pályafutását. A gálaebéd részeként Járai Zsigmond a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről beszélt, annak kilátásait a következőképpen értékelte:

Magyarországnak makrogazdaságilag szűk mozgástere van, amely nem csupán a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt van, hanem az EU csatlakozásunk óta folytatott költségvetési politika következtében is. Hazánk ugyanis egyszer sem teljesítette a költségvetési kötelezettségeit, így szinte folyamatosan túlzott deficit eljárás folyt hazánkkal szemben, ami példa nélküli az EU 27-ek körében. Mindennek következtében a kormány kénytelen restriktív költségvetési politikát folytatni, holott pont most kellene - az anticiklikus gazdaságpolitikának megfelelően - pénzt pumpálni a rendszerbe. A kormány láthatóan ilyen politikát kívánt folytatni, azonban a kormányalakítást követően az EU-val folytatott megbeszélések után hamar kiderült, hogy ilyen irányú mozgástere nincs a kormánynak.

A gazdaság növekedési kilátásai egyre borúsabbak, a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi becslése szerint az jövőre már csak 0,5%-os lesz. Tovább nehezíti a helyzetet az EU tagállamainak a csökkenő növekedési pályája is, a hazánk számára kifejezetten fontos Németországban idén 2,7%-os, de jövőre már csupán 1,3%-os növekedéssel számolnak.

Mindezek ellenére a költségvetésben pozitívumként tekinthető a folyó fizetési mérleg többlet, az államadósság, illetve a külkereskedelmi mérleg csökkenő tendenciája, ugyanakkor ezek elérése (bankadó, különadók bevezetése által) bizonytalanságot, illetve kiszámíthatatlanságot eredményezett. A pozitív adatok ellenére a költségvetés nagy valószínűséggel még idén kiigazításra szorul, azonban a jelentős mértékű (400 milliárd forintnyi) tartalékoknak köszönhetően a makrocélok teljesíthetőek. A kockázatok elsősorban külgazdasági jellegűek: stagnáló eurozóna növekedés, görög adóssággondok, illetve a további jelentős hiánnyal és alacsony növekedéssel küzdő országok borús kilátásai. Mindemellett ugyancsak meg kell említeni, hogy számos gazdasági cél még nincs törvénnyel alátámasztva: a 27%-os ÁFA szabály például még nem került törvénybe iktatásra.

Pozitívumként értékelhető az állami kiadások csökkenő tendenciája, azonban a versenytársakhoz képest még mindig igen magas redisztribúciós ráta (50% körüli), az adminisztrációs terhek (2-5%-kal magasabbak, mint a szomszédos országok azonos mutatói), illetve a szerkezeti reformok hiánya továbbra is jelentős hátrányt okoz Magyarországnak.

Hazánk továbbra is a legkockázatosabb országok közé tartozik, bár már nem vagyunk a gócpontban, egy újabb válság elég nagy valószínűséggel hazánkat is nagyon komolyan érintene. Az ország kamatterhei a GDP közel 4%-át teszik ki, ami megfelel a 2010-es teljes egészségügyi kiadás összegének. A kamat azonban csak akkor csökkenthető, ha kiszámíthatóság és biztonság van. Ebben a tekintetben azonban gyors elmozdulás nem várható. Ehhez aprólékos munkára van szükség, és akkor hosszú távon profitálhat az ország.