The future “Made in CEE”

2019.10.31

A „Netzwerk Digital“ kezdeményezés, valamint a „United Europe” egyesülés által szervezett rendezvény célja annak bemutatása, hogy a Közép- és Kelet-Európa régiójához tartozó országok gazdaságilag egyre jobban kiszabaduljanak a „kiterjesztett munkapad” szerepéből, és mindinkább hozzájáruljanak az Európai Unión belüli innovációhoz és a fejlődéshez.

A konferencia előadói, köztük Magyarország innovációs és technológiai minisztere, valamint németországi és régiós felső vezetők egyetértettek abban, hogy a régió ma már nélkülözhetetlen elem az európai értékteremtési láncokban, és hogy jelentősége az elkövetkező években tovább fog növekedni. Ennek során profitálni is tudnának azokból a lehetőségekből, amelyek a jelenkori rohamos technológiai változásokból fakadnak, mint például a digitalizáció, vagy az „Ipar 4.0” irányába mutató fejlődés.

A konferencia világossá tette, hogy a változó gazdasági szerep érdekében a térség versenyképességét növelni kell, és hogy a digitalizáció ehhez nagymértékben hozzájárulhat.

Marie-Theres Thiell, az Innogy Hungária ügyvezető igazgatója és a DUIHK alelnöke a rendezvényen bemutatta annak a kerekasztal-beszélgetésnek a legfontosabb megállapításait, amely közvetlen a konferencia előtt volt, és amelyen mintegy 25 cégvezető osztotta meg véleményét a régió lehetőségeiről és kihívásairól. Szó esett pl. a régió jelenlegi felkészültségéről és esélyeiről a nemzetközi versenyképesség tekintetében, valamint azokról a teendőkről is, amelyeket a vállalatoknak, az államnak vagy az oktatási rendszernek kell még megoldania. A vezetők véleménye szerint ez utóbbi különösen nagy jelentőséggel bír, viszont az államnak biztosítania kellene egy innovatív és versenyképes szabályozási környezetet.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában áttekintette a kutatással és fejlesztéssel, valamint a digitalizációval kapcsolatos hazai helyzetet, és kitért a kormány terveire és programjaira e téren. Megállapította, hogy nemzetközi összehasonlításban már ma kimagasló a fejlett technológiájú termékek aránya a magyar kivitelben. A miniszter szerint a magyarországi RDI környezet javítása szempontjából a legnagyobb kihívásokat főleg finanszírozás, a kutatási hálózaton belüli párhuzamosságok, a szerepelők – vállalatok, egyetemek, kutatóhelyek – közötti együttműködés szintje, valamint az alkalmazott és az alapkutatás összehangolása jelentenek. A jövőben ezért kiemelt szerepet fog játszani a tervezett nyolc tudományos és technológiai park, de nagy figyelmet fordít a kormány a szak- és felnőttképzés korszerűsítésére is. A digitalizálás terén a jövő kulcsterületei a miniszter szerint a „dolgok internetje” (IoT), a mesterséges intelligencia, az 5G-s technológia, az Ipar 4.0, a „big data”, valamint a blockchain hasznosítása lesznek. Nagyon fontosnak tartja a miniszter, hogy e technológiák alkalmazása a munkaerőpiacon és a társadalomban is elfogadtatásra találjanak és érezhető, pozitív változást hozzanak.

Dr. Johannes Teyssen, az E.ON SE energiavállalat vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a világ újra egy olyan szakaszba lépett, amelyben a technológia döntő szerepet fog játszani a jólét globális eloszlását illetően. Európának itt kell felzárkóznia. Véleménye szerint innováció ott jön létre, ahol sokféle személyiségű, kulturális és szakmai háttérrel rendelkező ember szabadon és nyíltan oszthatja meg egymással ötleteit. Teyssen bízik benne, hogy ez Európában megvalósítható a digitalizációra vonatkozóan is. Szerinte azonban egy sikeres digitális átalakuláshoz szükség van megfelelő kultúrára. Mindenekelőtt ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy elsajátítsák a digitális tudást. Mivel minden, amit digitalizálunk, összefüggésben áll az elektromossággal is, Teyssen részletesen kitért a digitalizáció energetikai vonatkozásaira is, mint például magára az energiaipar digitalizációjára.

Egy pódiumbeszélgetésen, amelyen Palkovics László miniszter és Johannes Teyssen mellett Thomas Narbeshuber, mint a BASF vegyipari vállalatának közép- és dél-európai alelnöke, valamint Hans-Paul Bürkner, a Boston Consulting Group elnöke is vett részt, többször nyomatékosították, hogy a digitalizáció kivétel nélkül minden gazdasági ágazatot át fog alakítani.

Hans-Paul Bürkner meggyőződése, hogy a közép-kelet-európai régió a jövőben a nagy munkaerő igényű összeszerelő üzemek telephelyéből „okos beszállítóvá”, azaz innovatív beszállítók székhelyévé fog fejlődni. A régió már most dinamikusan növekvő, jól képzett munkaerővel és továbbra is jelentős költségelőnnyel rendelkezik. A digitalizáció azonban meg fogja változtatni a jelenlegi gazdasági modellt és ez fokozott erőfeszítéseket igényel a régiótól a digitalizálás terén. Mindenekelőtt fel kell gyorsítani a gazdaság digitális fejlődését, a munkaerőt fel kell készíteni erre a korszakra, és ösztönözni kell a beruházásokat a digitalizálás területén. Ezek eredményeként a digitalizáció enyhítheti a demográfiai kockázatokat is.

Thomas Narbeshuber hangsúlyozta, hogy a digitalizálás Európa és a régió számára egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy lépést tartson a fenntartható megoldásokért folyó globális versenyben. Ehhez azonban szükség van a megfelelő keretfeltételekre, amelyek megteremtése az állam és az üzleti szféra közös feladata. Az egyik legfontosabb feladat a digitális technológiákba vetett bizalom erősítése, mert csak így biztosítható egy mérlegelés-alapú szabályozási környezet. Szerinte egy felsőfokú konnektívitás, pl. az 5G-technológia magas lefedettséget és kedvező árakat biztosító kiépítése, valamint adatokhoz való hozzáférés lényeges javítása nagyban erősítené a hátrányos helyzetű térségek, valamint a kkv szektor helyzetét az innovációs versenyben. Narbeshuber úgy véli, hogy a térség számára főleg az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia, valamint a B2B ipari platformok támogatása jelenthetnek kitörési pontokat.

További információkat a rendezvénnyel kapcsolatban az alábbi linken olvashat:

https://www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/oldalnezet/the-future-made-in-cee/

 

 

Fotók: Pelsőczi-DUIHK, a csoportképet Fr. Sasse