Swiss Business Day

2010.5.12

Igen sikeres volt az első Swiss Business Day

Kamaránk május 12-én rendezte meg az első Swiss Business Day-t a Syma rendezvény- központban. Kezdeményezésünket támogatta a Svájci Nagykövetség, az OSEC, a SEC, a hazánkban működő Swiss Business Club. A cél az volt, hogy a hazánkban működő svájci vállalatok vezetői, képviselői ismerkedjenek meg közelebbről egymással, partnereik tevékenységével. Egyúttal vezető szakemberek előadásai révén biztosítottunk lehetőséget a tájékozódásra időszerű gazdasági kérdésekben – végül tagvállalataink több vezetője kerekasztal-beszélgetésen fogalmazta meg elvárásait az új kormány elvárásaival kapcsolatban.
Örömmel tapasztalhattuk, hogy kezdeményezésünk igen pozitív visszhangra talált: kereken 50 vállalat képviseltette magát áru-bemutatóval is a rendezvényen, amelyen részt vettek az üzleti világ Svájcból érkezett reprezentánsai is

Christian Mühlethaler, Svájc magyarországi nagykövete nyitotta meg a rendezvényt. Üdvözölte a részvevőket, a kezdeményezést, hangsúlyozva: nyilvánvalóan szükség van ilyen alkalmakra, a networkingre, arra, hogy a svájci vállalatok vezetői minél közelebbről megismerjék egymást s így is fejleszthessék tevékenységüket. A nagykövet jó munkát és további, hasonló találkozókat kívánt.

Dr. Béres István elnök üdvözölte ezután a megjelenteket, ismertetve a programot.

Vámosi-Nagy Szabolcs az adópolitikáról

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young igazgatója, az APEH korábbi főigazgató-helyettese a arról beszélt, milyen változásokra lenne szükség az adórendszerben – és az adópolitikában, illetve mi várható e téren az új kormányzattól. A célkitűzés, hogy 4-5 %-al, a környező országok színvonalára csökkentsék az adóterheket, mégpedig 4 év alatt a vállalkozások, 6 év alatt a lakosság vonatkozásában, reálisnak tűnik. Mindenképpen reálisabb, mint a korábbi ígéretek átfogó adóreformra július 1-től – erre technikailag sincs mód. Elsőrendű feladat a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése és kívánatos a nyereségadó mérséklése is. Nem kevésbé fontos a stabilitás: az, hogy évente több alkalommal változnak az adórendszabályok, elfogadhatatlan és elriasztja a befektetőket.
Orbán Viktor megfogalmazása, miszerint „sör-alátét” méretűre csökkentik az adóbevallást költői túlzás ugyan, de a rendkívül bonyolult rendszer egyszerűsítése feltétlenül szükséges, az 53 adónemből 12-14 könnyen megszüntethető.
Vámosi-Nagy úgy vélte, hogy a beharangozott családi adórendszer csak kiegészítő eszköz lehet a demográfiai helyzet javításában és vékony értelmiségi réteg érdekeit szolgálná. Bevezetése a család fogalmának meghatározása miatt is igen bonyolult. A megoldást (francia példára) a gyerek utáni támogatások és az adókedvezmények együttesen jelenthetnék.
A szakember elvetette az Eva és az Ekho adóformákat, mert szerinte azok szűk társadalmi rétegek megnyerését szolgálják és a szürkegazdaságot erősítik

Szerencsétlen megoldás a „Robin Hood-adó”, mert nem kívánatos összekeverni az adó- és a szociálpolitikát. Az iparűzési adó nem egyedülálló Magyarországon, van ilyen adónem Francia – és Olaszországban is. Kivezetése célszerű lenne, de erre addig, amíg nem gondolják újra az önkormányzatok finanszírozását, nem javul a költségvetés helyzete, nem lesz mód. Az ingatlanadónak az előadó szerint lenne létjogosultsága – mindenesetre úgy, hogy annak összege levonható legyen a személyi jövedelem -, ill. az iparűzési adóból.
 

MAPI - pályázati lehetőségek

Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója előadásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós támogatások jelenlegi ciklusában, a félidőben még a források 85 %-a nincs kiosztva. Ez módot kínál arra, hogy átgondolják: hogyan lehet célszerűen felhasználni ezeket az óriási pénzeket. Nem presztízs-beruházásokra, pl. kulturális központokra lenne szükség, melyeknél az önrészt sokszor kölcsönökből fedezik s amelyek azután jelentős fenntartási költségekkel járnak. A közösség érdeke azt kívánja, hogy megtérülő, fenntartható, hasznos fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hosszú távú bevételt jelentenek az adott városnak, megteremtve a jóléti, kulturális beruházások biztos anyagi alapját. A támogatások hatékonysága érdekében csökkenteni kellene a pályázatok számát csakúgy, mint a rengeteg állami intézményt, amelyek a projektek elbírálásával foglalkoznak.

A következő órák lehetőséget adtak a részvevők ismerkedésére, tárgyalásaira, majd délután folytatódott a közös program.
 

Dr. Botos Balázs a kormány gazdaságpolitikájáról

Dr. Béres István mutatta be Dr. Botos Balázst, akire az új kormány szakapparátusában várhatóan komoly feladatok várnak és aki jelenleg a Zsigmond Király Főiskola intézetvezető-helyetteseként dolgozik. Botos professzor vezető posztokat töltött be az Antall-kormányban, majd a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. élén állt. Személyes véleményeként fejtette ki, hogy az új kormány párhuzamosan törekszik majd a gazdasági fejlődés meggyorsítására és az egyensúlyra, az államadósság csökkentésére. Az IMF-el és az EU-val folytatott előzetes tárgyalások e vonatkozásban biztatóak. Jóllehet a következő 3 évben is szigorú költségvetési politika várható, július 1-vel megkezdik az adóreformot, amely a személyi és a társasági adókat egyaránt érinti majd. Mielőbb eltörlik a bérek bruttósítását és csökkentik a kormányzati kiadásokat, de a szükséges forrásokat oktatásra, kutatás-fejlesztésre biztosítani kívánják.

A gazdaság fejlesztése érdekében kitűzött célok: átláthatóbbá tenni a befektetők számára az üzleti környezetet - kiszámítható gazdaságpolitika és jövőkép - fenntartható költségvetés, csökkenő államadósság - a beruházások támogatása – az államigazgatás javítása, a bürokrácia csökkentése – a munkaerő-mobilitás feltételeinek megteremtése. A kormány kitörési pontokra összpontosít majd a gazdaságban. Ilyen lesz a járműgyártás, ahol a hazai beszállítói hálózat fejlesztése a cél, valamint az egészségipar, beleértve a gyógyszeripart, az orvosi műszergyártást, a termál-turizmust. Cél lesz a megújuló energiaforrások, a tranzit-gazdaság, az üzleti szolgáltatások, valamint egyes mezőgazdasági ágazatok fejlesztése. Nagy hangsúlyt kap a műszaki képzés, mind a mérnökök, mind a szakmunkások vonatkozásában. Az alacsony végzettségű munkaerő számára is a képzés jelentheti majd a kiutat.
A külgazdaság egységes irányítás alá kerül s arra törekszenek majd, hogy az EU mellett a kockázatok csökkentése érdekében is erősítsék a gazdasági kapcsolatokat a nagy fejlődő országokkal s a környező, az Unióhoz még nem tartozó államokkal.

Svájci nagyvállalatok vezetőinek pódiumbeszélgetése

Ezt követően Magyarországon működő svájci nagyvállalatok vezetői beszéltek Béres István moderálásával a pódiumon arról, mit várnak a gazdaság képviselői az új kormány gazdaságpolitikájától. A kerekasztal-beszélgetés részvevői voltak: Szolyák Tamás, a Novartis Hungaria ügyvezetője, Kruchina Johanna, a Sika Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Briglovics Gábor, az Alpiq Energia Magyarország Kft. vezérigazgatója, Nagy Zoltán, a Phoenix- Mecano Kecskemét ügyvezető igazgatója, Prodán János, a Zultzer Kft. ügyvezetője.

A korrupció, a bürokrácia, az adócsökkentés, a munkahelyteremtés kérdései állottak a beszélgetés középpontjában. A részvevők egyetértettek abban, hogy svájci cégek semmiképpen nem tolerálhatják a korrupciót – még akkor, sem, ha egyesek megtapasztalhatták, hogy e morális alapállás miatt értékes megrendelésektől esnek el. A korrupció mögött egyébként az óriási adók, a betarthatatlan rendszabályok is rejlenek. A bürokrácia csökkentésére van szükség, arra, hogy a hatóságok a tudatos, kicsinyes kellemetlenkedés helyett partnerként tekintsenek a reálgazdaságra. Egyetértettek a vállalati vezetők abban, hogy az ország szomszédaival versenyképes adórendszerre, a munkára rakódó terhek csökkentésére, kiszámítható gazdaság – és adópolitikára van szükség.

Amint Dr. Béres István zárszavában megállapította: az első Swiss Business Day jól sikerült. Bebizonyosodott, hogy a kezdeményezésnek van jövője, így az bizonyára folytatódni fog.

A rendezvényt Christian Mühlethaler svájci nagykövet szívélyes hangulatú fogadása zárta.