WTS Klient: Reklámadó – kérdezz, felelek!

Az Országgyűlés épphogy elfogadta a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Reklámadó törvény), amikor már arról lehetett olvasni, hogy módosítások várhatóak a törvény szöve- gében. A módosítás: a 2014. XXXIV. törvény (a továbbiakban: Mód tv.) végül előbb lépett hatályba mint a Reklámadó törvény maga, melyet számos ponton megváltoztatott, így például egy új adóalanyi kört határozott meg: a reklámok megrendelőit. Az alábbiakban összeszedtünk pár lényeges kérdést és választ, melyek remélhetőleg segítik az eligazodást ezen új adónem kapcsán.

I. Általános kérdések

» Mikor lép hatályba a Reklámadó törvény?

WTS Klient: Szokványosnak nem tekinthető módon a javító törvény (Mód tv.) hatályba lépése meg- előzi azt a törvényt, amit módosít, vagyis a Reklámadó törvényt. A Mód tv. 2014. július 16-tól hatá- lyos, míg a Reklámadó törvény 2014. augusztus 15-én lép hatályba.

» Kinek kell megfizetni a reklámadót?

WTS Klient: A reklámadó alanyait alapvetően két csoportba sorolhatjuk.

Az első csoportba tartozó adóalanyokat röviden a reklámok közzétevőinek nevezhetjük. A Reklám- adó törvény külön is felsorolja az ide tartozó adóalanyokat (médiaszolgáltatók, sajtótermékek kiadói, szabadtéri reklámhordozók hasznosítói, etc.)

A másik csoportba a későbbiekben részletezett szabályok szerint a reklámok megrendelői tartoznak. Azaz olyan cégek is adóalanyok lehetnek, akiknek a reklámozás nem a fő profiljuk (pl. termelő, kereskedő cégek.)

» Milyen nyilvántartásokat kell vezetni a reklámadó kapcsán?

WTS Klient: A Reklámadó törvény nem határozza meg, hogy az adóalanynak milyen nyilvántartást kell vezetnie, így a nyilvántartásaikat az adóalanyok egyedileg alakíthatják ki. Azonban a reklámadó nyilvántartásának legalább az alábbi követelményeknek kell megfelelnie.

1. A feljegyzések a törvényi előírásoknak megfelelő bizonylatokon alapuljanak.
2. A nyilvántartás folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazza a reklámadót meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait.
3. A nyilvántartásból kitűnik az adott időszakra vonatkozó bevallott reklámadó.
4. A nyilvántartás a reklámadó megfizetésének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé teszi.

II. A reklámok közzétevőire vonatkozó kérdések

» Mennyi reklámadót kell fizetni a reklámszolgáltatóknak (a reklám közzétevőinek)?

WTS Klient: Az adókulcs az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó részére 0%, az e feletti, de 5 milliárdot meg nem haladó részre 1%, majd 5 milliárdonként 10%-ot emelkedik, és 20 milliárd forint felett már a 40%-ot is eléri.

A reklám közzétevőjének adóalapja a reklám közzétételéből származó adóévi nettó árbevétel növelve a kapcsolt félnek minősülő reklámügynökségek árrésével. Az adóalapba a saját célú reklám közvetlen költsége is beleszámít.

» Mikor kell teljesíteni az első adókötelezettséget (a reklámok közzétevőinek)?

WTS Klient: A jogalkotó a Reklámadó törvény jelentős módosítása és – az eredetileg tervezett 2014. július 18-ai dátumhoz képest majdnem 1 hónappal – későbbi hatálybalépése ellenére is elegendő- nek találja a felkészülési időt ahhoz, hogy a reklámot közzétevő adóalanyok a 2014. évre vonatkozó adóelőleg bevallási és befizetési kötelezettségüknek 2014. augusztus 20-ig eleget tegyenek. Meg- jegyzést érdemel, hogy kodifikációs szempontból talán szerencsésebb határnapot is lehetett volna találni a magyar államalapítás ünnepénél, ugyanis a követett közigazgatási joggyakorlat szerint a munkaszüneti napra eső határidő csak a rákövetkező napon járhat le, így a határidő valójában 2014. augusztus 21-e.

» Milyen összegű adóelőleget kell fizetni a 2014. évre (a reklámok közzétevőinek)?

WTS Klient: Alapesetben a reklám közzétételéből származó 2013. évi nettó árbevétel alapján a 2014. augusztus 15-től 2014. december 31-ig terjedő időszak naptári napjaira arányosan kalkulált összeget kell két egyenlő részletben a már említett 2014. augusztus 20-ai, illetve 2014. november 20-ai határ- idővel adóelőlegként megfizetni. Az adóelőleg alapjához adott esetben hozzá kell még számítani saját célú reklámok közvetlen költségének, illetve a cégcsoporthoz tartozó reklámértékesítő ügynök- ségek (sales house-ok) árrésének a 2013. évi adatokból kalkulált arányos összegét. Az adóelőleg alapját ugyanakkor arányosan csökkenteni lehet a korábbi évek elhatárolt veszteségének 50%-ával akkor, ha a 2013. évi adózás előtti eredmény összege nulla vagy negatív.

» Hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a reklámszolgáltatási tevékenységet több, azonos tulajdonossal bíró cég végzi?

WTS Klient: A reklámadó kötelezettséget csoport szinten kell vizsgálni, azaz a reklámadó összegét a csoportszintű árbevétel (és az egyéb adóköteles elemek: saját célú reklám közvetlen költsége, a cso- porthoz tartozó sales house-ok profitja) alapján kell megállapítani, majd ezután az adóalaphoz való hozzájárulásuk arányában kell felosztani az egyes tagok között.

Az adóalap megállapításához szükséges számításokat a csoport tagjainak külön-külön, de együtt- működve kell elvégezniük. A dokumentációt az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni, és azt az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

» Kell-e bevallást beadni a reklámok közzétevőinek, ha nincs adófizetési kötelezettségük?

WTS Klient: A Reklámadó törvény eljárási rendelkezései alapján az adófizetésre nem kötelezett reklámszolgáltató adóalanyok adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezettek.

» Kell-e reklámadót fizetni akkor, ha a saját honlapon hirdeti szolgáltatásait egy cég?

WTS Klient: Igen, – mint arról már szó volt – ilyen esetben az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A saját honlapon közzétett reklám esetében ilyen közvetlen költség lehet például a web-designernek kifizetett szolgáltatási díj.

Természetesen saját célú reklám esetében is igaz, hogy csak akkor kell reklámadót fizetni, ha az adóalap meghaladja a fél milliárd forintot. A kapcsolt vállalkozások saját célú reklámköltségeit együttesen kell vizsgálni.

III. A reklámok megrendelőire vonatkozó kérdések

» Milyen esetben kell reklámadót fizetni a reklámok megrendelőinek?

WTS Klient: A Mód tv. egyik legfontosabb változtatása, hogy nem csak a reklámszolgáltatókat (a reklámok közzétevőit), hanem a reklámok megrendelőit is a Reklámadó törvény hatálya alá vonja. Az interneten hirdető magánszemélyek – az egyéni vállalkozók kivételével – ugyanakkor fellélegezhetnek, ők ugyanis nem alanyai a reklámadónak.

A megrendelőnek a reklámokra kifizetett havi ellenérték 2.500.000 Ft-ot meghaladó része után kell 20%-os mértékű adót fizetnie. Nem keletkezik ugyanakkor adókötelezettség, ha a reklám megren- delője rendelkezik a reklám közzétevőjének nyilatkozatával, mely szerint őt terheli az adókötele- zettség és az adóbevallási-adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy, hogy az adóévben a rek- lám közzététele után őt (a reklám közzétevőjét) adófizetési kötelezettség nem terheli. (Nyilatkozat hiányában nem csak az adófizetési kötelezettség száll át, hanem a reklám közzétételével kapcsolat- ban elszámolt költség - mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség – a társasági adó alapját is megnöveli.)

Nyitott kérdés egyelőre, hogy a 2.500.000 Ft-os értékhatár túllépését, havonta külön-külön, vagy göngyölítetten kell-e vizsgálni. Véleményünk szerint a törvény nyelvtani illetve adórendszertani értelmezésből az következik, hogy megrendelőként reklámadót csak akkor kell fizetni, ha az adott hónapban a reklámra kifizetett ellenérték meghaladja a fenti értékhatárt. Azaz, például egy olyan cég, amelyik minden hónapban 2.499.000 Ft-ot (tehát éves szinten közel 30.000.000 Ft-ot) fizet internetes reklámokért, nem fizet reklámadót, ugyanakkor egy másik cégnek, amelynek egyszeri 5.000.000 Ft-os reklámcélú kifizetése van, és nem rendelkezik a reklám közzétevőjének a fentiek szerinti nyilatkozatával, 500.000 Ft adót kell az államkasszába befizetnie.

» Mikor kell a reklámok megrendelőinek az adót első ízben megfizetnie és bevallania?

WTS Klient: A reklám közzétevőjének nyilatkozata hiányában a reklám megrendelőjének az adót havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig kell bevallania és megfizetnie. Tekintve, hogy a Reklámadó törvény 2014. augusztus 15-től hatályos, legkorábban szeptemberben kell bevallást benyújtani a 2014. augusztus 15-e és 2014. augusztus 31-e között átvett számlákról.

Így a fenti példánál maradva, ha a reklám megrendelője az 5.000.000 Ft összegű számlát 2014. augusztus 21-én kapja meg, akkor az adót (figyelemmel arra is, hogy a határidő utolsó napja munkaszüneti nap) 2014. szeptember 22-ig kell megfizetnie és bevallania az adóalanynak.

Itt jegyezzük meg, hogy egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan hogyan kell majd a megrendelőnek eljárnia akkor, ha a számlát a kibocsátó korrigálja, és utólag felvezeti a számlára, hogy az ellenérték után a reklámadót megfizeti. Kérdés, hogy a megrendelőnek lesz-e lehetősége ilyen esetben az adó visszaigénylésére, és ha igen, melyik adó-megállapítási időszakra vonatkozóan.

» Van-e a reklám megrendelőjének adóelőleg, illetve adóelőleg-feltöltési kötelezettsége?

WTS Klient: A reklám megrendelőjének adóelőleg, illetve adóelőleg-feltöltési kötelezettsége nincs.

» Össze kell-e adni a kapcsolt vállalkozások reklám megrendeléseinek ellenértékét az adóalap megállapításánál?

WTS Klient: Nem, a Reklámadó törvény csak a reklám közzététele miatt keletkező adóalap esetében írja elő a kapcsolt vállalkozások adóalapjának figyelembevételét.

» Kell-e bevallást beadni a reklámok megrendelőinek, ha az adott hónapban – a nyilatkozattal nem fedezett – reklám megrendelések a 2.500.000 Ft-ot nem haladják meg?

WTS Klient: Ezt a kérdést is a joggyakorlatnak kell még tisztáznia, ugyanis erre vonatkozóan a Reklámadó törvény konkrét rendelkezést nem tartalmaz. A reklámadó bevallás kitöltési útmutató- jának tervezete alapján egyébként úgy tűnik, hogy ilyen esetben nem kell bevallást beadni.

Letöltés (PDF)